Kevesen tudják, hogy az újjászületés tana i.sz. 553-ig a keresztényektől sem volt idegen. Szorosan kapcsolódott Origenes (Órigenész) tanaihoz, amelyeket aztán a konstantinápolyi zsinat betiltott. Waltraud Große a legfontosabb összefüggéseket történelmi nézőpontból világítja meg.

János a neki adományozott kinyilatkoztatásban "egy napba öltözött asszonyt" (Jel. 12. fejezet) látott. Az emberek már évszázadok óta próbálják megfejteni, hogy ki lehet ez a titokzatos asszony, a sok találgatás pedig már teljesen összezavarja az embert. Egyesek úgy vélik, hogy az asszonyt a keresztény egyház megszemélyesítőjének kell tekinteni, azonban lehet Izrael, az Ószövetség Istennel való közösségének a szimbóluma is. Nagyon elterjedt az a nézet is, miszerint itt a Messiás, tehát Jézus földi anyjáról, Máriáról van szó, az asszonnyal lévő gyermek pedig Jézus.

Napjainkban igen gyakran hallani, hogy valamit csodának neveznek. Szinte teljesen elcsépeltté válik e fogalom. A "csodával" felcímkézve TV-sorozatokat, regényeket és más termékeket adnak el, mert a "csodák" garantálják a legnagyobb keresletet. De miért olyan nagy a csodában való hitünk - miközben kevesen veszik a fáradságot, hogy igazán a dolgok végére járjanak?

Amikor a földi ember meghal, lelke elhagyja testét és teljes egészében átlép a túlvilágra.
A földi testtel együtt elpusztul annak egyik legfontosabb szerve is, az agy, mely az emberi szellemnek földi vándorlása során szükséges eszközként szolgált ebben a világban!

"ÉN VAGYOK AZ ÚR, A TE ISTENED! NE LEGYENEK MÁS ISTENEID MELLETTEM!"

Aki képes e szavakat helyesen olvasni, az bizonyára már látni fogja bennük sokak ítéletét, akik a parancsolatok közül e legfontosabbat nem veszik figyelembe.

"Ne legyenek más isteneid!"

Oly sok ember képzel túlságosan keveset e szavak értelméről. Az ember túl könnyűvé tette önmaga számára! A bálványimádókat elsősorban minden bizonnyal olyan embereknek képzeli el, akik egy sor fából faragott alak előtt térdepelnek, melyek mindegyike egy bizonyos istent jelenít meg, talán még ördögimádók és hasonló tévelygők is eszébe jutnak, akikre legjobb esetben szánalommal emlékezik, önmagára azonban nem gondol közben.

Mi újat lehet még mondani a reinkarnációról? E könyv határozottan rámutat arra, hogy vannak még hézagok és pontatlanságok ismereteinkben a reinkarnáció fogalmával, folyamatával és jelentőségével kapcsolatban. Az író felébreszti bennünk a vágyat, hogy felfogóképességünk hézagait ne elfogult hittel, vagy vak hitetlenséggel, hanem a mindennapok tapasztalataiból kiinduló élő meggyőződéssel töltsük ki. A könyv bár a keresztényt szólítja meg, minden őszinte szívű és nyitott gondolkodású ember, talál -feltéve ha keres-elfogadható válaszokat élete kérdéseire. Az emberi lélek többszöri, emberi testben történő megtestesülése mellett felsorakoztatott érvek a Bibliára, a tudomány, a művészetek és a gazdasági élet nagyjainak intuitív következtetéseire és a józan ész logikájára alapozottak. E könyv bizonyossá teszi, hogy míg nem teljes és valós a teremtés törvényeiről való ismeretünk, addig földi életünk működésének legapróbb összefüggéseit sem tudjuk megérteni.